A nagyszabású régészeti feltárás olyan valóságot villantott föl, amiről a kutatók nem is álmodtak. Luxuscikkek, gazdagság és hatalmas város képe bontakozott ki a szakemberek szemei előtt.
Sikeres és nagy hatású régészeti feltárás utolsó felvonását, az eredmények ismertetését tartották 2024. december 18-án Budapesten, a Gül Baba türbéje köré épült kiállítóhelyen.
Még 2013-ban történt, hogy a Pap Norbert geográfus-történész által vezetett kutatócsoport török támogatással elkezdett egy programot, amelynek a keretében
2015-re feltárták a Szigetváron elhunyt I. Szulejmán szultán – minden idők egyik leghatalmasabb uralkodója – mauzóleumát,
azaz türbéjét, amit Szigetvár szőlőhegyén azonosítottak. A vizsgálatokba a HUN-REN BTK Történettudományi Intézet, és török egyetemek is bekapcsolódtak időszakosan, ám a költségek nagyobb részét később a magyar állam finanszírozta. A cél egyre világosabbá vált: egy turisztikai projekt, egy régészeti park víziója bontakozott ki.
A terepi vizsgálatok 2019-ig tartottak, amelyek során sikerült feltárni a mauzóleum körül álló komplexum további elemeit: dzsámit, derviskolostort, a zarándokokat kiszolgáló vendégházat, illetve az őrség szállásául szolgáló barakkot, és a komplexumot védelmező palánkerőd részeit is.
Utána a Gül Baba Türbe Alapítvány is „beszállt a buliba”, támogatásuk lehetővé tette a további kutatásokat a Pécsi Tudományegyetem munkatársai és a projektben részt vevők számára: a 2024-es kutatások során a kutatók már a síremlék tágabb környezetét vizsgálták át és innentől fokozódnak az izgalmak: a kutatók nem várt,
csodálatos felfedezéseket tettek, holott csupán kis területet tártak fel.
Amit már tudtak: idővel egy település nőtt a zarándokhelyként szolgáló szultáni síremlék köré. Na de mekkora település? És miket találtak a régészek Turbék városában?
A projekt vezetője, Pap Norbert, a Pécsi Tudományegyetem tanára elmondta: „Kérdéseink idén már arra irányultak, hogy mit tudunk a városról, a lakóterületről, az ott élő emberekről? Azt kell mondjam, az eredmények az előzetes hipotézishez képest meglepően alakultak. Mi úgy gondoltuk, hogy ez a városi rang, vagy jelleg, amit a forrásokból, a korabeli térképek jelölései alapján megismertünk, inkább szimbolikus várost takar. Nyilván ott volt ez a szimbolikus jelentőséggel bíró épületcsoport, de szerény lakosságot, a városiasság alacsonyabb fokát feltételeztük. Ehhez képest
a kép, ami kirajzolódott az idei kutatások alapján, teljesen más: korábban 4-5 hektárra becsültük a település területét, most a régészeti nyomok 80 hektárra utalnak!
Ha összehasonlítjuk a többi hódoltságkori várossal, azt kell mondanunk, a legtöbbnél nagyobb. Sokkal nagyobb, mint bárki gondolta volna!”
A kutató hozzátette, hogy nem egy homogén, zárt beépítésű területre kell gondolni, foltszerűen látszik a beépítés, de
sokkal nagyobb népességszámú, mint korábban hitték.
A műszeres vizsgálatok nyomán kirajzolódott a város szerkezete, úthálózata, egyes területeken például négyzetrácsos jelleget kapott, tehát utcahálózat tűnik fel. Az elmúlt hetekben végzett geofizikai vizsgálatok több felszín alatt azonosítható épület maradványait jelezték, falszakaszokat látunk, és számos új épület felbukkanására van még esély – tudtuk meg.
Az épületek egy része téglából épült és balkáni tetőcserép fedte őket. Tárolóvermekből több tucat ép kályhaszem, talpas tál,
a kor csúcstermékének számító kínai porceláncsésze – még ma is használható lenne, ha egyben találták volna,
mondta el később Hancz Erika vezető régész – és festett üvegedény töredéke jött felszínre.
Pap Norbert a konkrét leletekről szólva hangsúlyozta: „Különösen jelentős anyagi gazdagság látszik. A tárgyak zavarba ejtően magas társadalmi presztízzsel bíró személyek jelenlétére utalnak, akik akár rendkívül messzi tájakról utaztak ide.
Magyarországon a legjobb tudomásom szerint soha nem került elő krími ezüstpénz
Hadji Giraj tatár kán idejéből: ez magas státuszú tatárok jelenlétére utalhat.”
Kiderült:
ehhez jön egy 16. századi genovai aranydukát, ami egy igazi numizmatikai ritkaság, „az egész világon nincs talán tíz sem”,
és akkor még nem is beszéltünk a számos ékszerről, illetve a magyar földön sosem látott oszmán ötvösművészeti tárgyakról,
aranyozott oszmán asztali étkészlet
egyes darabjairól, gyűrűkről, díszes kapcsokról és lószerszámdíszekről.
Luxustárgyakról van szó a kor standardjai szerint.
Fölmerült annak kérdése, honnan származnak ezek a turbéki leletek: a helyiek voltak ilyen jómódúak, vagy a zarándokközpont-jellegből fakad a színvonal? A projekt vezetője Fodor Pál történésszel, turkológussal arra jutott, hogy
a birodalom távoli szögleteiből is eljöhettek ide a gazdag látogatók Szulejmán sírjához,
az ő tárgyaikat találták meg az ásatás során a betelepült balkáni népesség hétköznapi tárgyai mellett.
Hancz Erika ásatást vezető régész elmondta: a gazdag leletállomány még csak nem is a főobjektumokból, hanem a mellékobjektumokból és a terepbejárásokból, véletlenekből származik –
képzelhetjük, milyen részletgazdagság nyűgözne le minket, ha a régészek föltárnák mind a 80 ígéretes hektárt!
Ez hatalmas, beláthatatlan munka volna: Pap Norbert szerint több generáción ívelne át, „Erika unokái fejeznék be az ásatásokat”.
*
Egyéb érdekes képek:
Nyitókép: A sírhely digitális rekonstrukciója
A világ legősibb, ma is tömegesen beszélt nyelvét, hangsúlyait, rejtett üzeneteit több mint kétezer éve nem érti a Nyugat. A „nagy nyelvi fal” egyszerre járul hozzá Kína mai sikeréhez és rejtelmességéhez. Hogyan állították ezt az archaikus kódot a kínai modernizáció szolgálatába?
A történész szerint a fejedelem hozott egymásnak ellentmondó döntéseket, de mindig a realitásokhoz alkalmazkodva: képes volt nagyívű terveiről lemondani, ám az adott körülményeket országa számára maximálisan kihasználni.
Külföldön biztonságos menedéknek hitték Magyarországot, nem számoltak a német megszállással, ugyanakkor egész világhálózat végezte a zsidómentést hazánkban is – derült ki.
Szokatlan, hogy más országok NATO-nagykövetei vitatott atlaszt kapnak, amelyben ugyan Nagy-Magyarország nem szerepel kifejezetten, de a térképek és a kísérő szövegek vitatottak.
Ha száz év múlva megírják az ezredforduló utáni két évtized történelmét, akkor annak a középpontjában nem politikusok vagy ideológiák lesznek, hanem a technológiai forradalom, és annak hatása a társadalomra.
A kormányfő ráfordult a 2026-os választásokra, folyamatosan apadó jobboldali szavazóbázisát ezzel a bejelentéssel is meg kívánja tartani.
A Kozma utcai izraelita temetőben megtartott szertartáson több százan vettek részt és búcsúztak egy-egy szál virággal a világhírű tornásznőtől, aki éppen január 9-én töltötte volna be 104. életévét.
Egyre inkább kezd eldurvulni a választási kampány.
